2025. június 17. kedd,
Laura, Alida napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Milyen a jó tanár?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Legjobb, ha a kérdésre válaszolva egy-egy „régi vágású” pedagógust idéz meg az ember. Itt van például Bánhegyi Jób bencés szerzetes, főiskolai, majd gimnáziumi tanár, tudós irodalomtörténész. Ma is méltán állítható példaképül a pedagógusok elé.

Bánhegyi Jób (1897-1979) a bencés rendalapítótól, Nursiai szent Benedektől megtanulta, mit jelent e három szó: „Ora et labora!” Imádkozzál és dolgozzál!”. 1921-ben szentelték áldozópappá, majd rövid ideig a pápai bencés gimnáziumban tanított, aztán 1923-tól 1930-ig Pannonhalmán a német, majd 1945-ig a magyar irodalom főiskolai tanára volt, de művészettörténetet is tanított, sőt 1938-tól 1950-ig a győri bencés rendház házfőnöki tisztét is betöltötte. 1950-től két éven át levéltárosként dolgozott Pannonhalmán, s visszakerült a győri székházba, ahol magyar nyelvet és irodalmat tanított 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig.

Legfőbb művét, két kötetes irodalomtörténetét a Szent István Társulat adta ki (1929-1930). Irodalomtörténetet, pláne jó irodalomtörténetet írni szerfelett nehéz, de az övé a legjobbak közé tartozik mindmáig. Műve legfőbb erénye, hogy lapjain nem száraz életrajzi adatokkal agyonzsúfolt adattárat halmozott fel, hanem az irodalom igazi nagyjainak gondolkodását mutatta meg példás tömörséggel párosult lényeglátással. Szerinte az irodalmi élet megismerése elvezet az egyetemes gondolkodás törvényeinek, igazságainak megértéséhez, ezért rendkívül fontos tantárgy az irodalom. Könyve egyik kortárs kritikusa megjegyezte: „Tud mindent, ismer mindent, de sem a szolgai megalkuvás, sem a mindenáron újszerűség nem kenyere.” Egy másik méltatója pedig kiemelte: „Nem kertel s nem komázik, vérségi szimpátiát vagy tradicionális gyűlöletet nem ismer. Az igazság, az irodalmi és erkölcsi igazság érdekli.” 


Tanítványai közül Barsi Balázs ferences atya szerint szinte fejedelmi habitussal testesítette meg a bencés tanáreszményt. Beszéde mindig rendezett volt. Nem volt benne semmi sallang, ködösítő körülírás és körülményesség. A szent, a jó, az igaz és a szép szeretete jellemezte mindvégig. Egész lénye visszatükrözte rendje alapítójának imádságos és munkás szellemét. Derűt sugárzó életének fókuszában a hit és magyarság állt.

Az 1945 utáni irodalompolitikai diktatúra sem tudta megtörni. Nem Illés Béla „műveit” tanította, hanem a kortársak közül például Illyés Gyulát. „A fejét veszem annak, aki ezt a két nevet összekeveri!”– mondta gyakran. Balassiról, Berzsenyiről, Vörösmartyról, Petőfiről, Aranyról, Madáchról, Az ember tragédiájáról, Jókai szépírói művészetéről, Mikszáthról, az Ady-versekről, Babitsról elmélyült órákat tartott, s megszerette diákjaival a szép, tiszta magyar beszédet, keményen megkövetelte a fogalmi tisztázásokat. Például arra a kérdésre, „mi a tudomány?”, ezt a választ adta: „A tudomány igazolt, bizonyított ismeretek rendszere.”. Vagy arra, mi a művészet, ezt: „A művészet a valóság elemeiből a valóság fölé emelt világ.” A világnézet pedig „állásfoglalás a létrenddel és az értékek rendjével szemben”.

Méltatói sorából Cs. Varga István irodalomtörténész más vonásokat is elárul Bánhegyi atyáról: „Nagyszerű nevelő volt, diákjaival sosem éreztette hatalmas tudásbeli fölényét. Mélységesen hitt abban, hogy az ember többre tanítható meg és jobbá nevelhető. A bizalomra alapozott, a tudásra épített. Vallotta, hogy a memoriterek műveltségünk alaprétegébe épülnek be, az emlékező-képességünket erősítik, a műelemzést, az értelmezést hitelesítik. A könyv nélkül megtanulandó verseket, idézeteket szúrópróbaszerűen szokta ellenőrizni. A szorgalom fokozására szolgált, hogy minden hétfőn nemzeti irodalmunk és a világirodalom klasszikusaitól megtanult és értőn elmondott minden egyes versért jelest lehetett szerezni. Egyetlen gyengéje a számonkérés volt: szerette hallgatni a jó feleleteket, de láthatóan megszenvedte, ha valaki készületlenül, méltatlanul beszélt szép témákról. Néha elfogyott a türelme és „szent haragra” lobbant az „érted haragszom, nem ellened” jegyében. Sosem velünk, csak hibáinkkal, fogyatékosságainkkal, oktalan mulasztásainkkal szemben volt türelmetlen.”

Állandó olvasásra nevelte tanítványait. Cs. Varga hozzáteszi: „Úgy nevelt bennünket olvasóvá, hogy példát adott a mindennapos olvasásra. Például irodalmi szakkörön a Nagyvilág legfrissebb számából ismertette meg velünk Szolzsenyicin Iván Gyenyiszovics egy napját, Dürrenmatt Fizikusok című drámáját.”

Tanítványai nem véletlenül ragaszkodtak hozzá oly nagyon. Érdekes, amit még Cs. Varga megörökít: „Tanórája előtt bárki bejelenthette, hogy nem tudott felkészülni. Sosem kérdezte meg a mulasztás okát, de erkölcsi kötelességnek tartotta, hogy a diák a következő órára pótolja a hiányt.” Nem volt ezzel egyedül. Egy kiváló magyar kolozsvári atya egy tanügyi konferencián ezt mondta:

„A felelést illetőleg, leányközépiskolásokról lévén szó, az iskolai év elején ünnepélyesen kijelentem, hogy aki bármi okból nem készült, az jelentse be a könyv beírása után, s kap egy dátummal megjelölt (vagy a lecke számával megjelölt) hiányjelet. Megokolni a tanulás elmulasztását (leányokról lévén szó) nem engedem, mert ez az őszinteség rovására menne. De nem is fontos. Lehet, hogy valaki más miatt nem tanult, mint amiért én ezt a kiváltságot engedélyezem, de akkor sem baj, mert a hiányjelet egy hónapon belül a megfelelő s elmaradt lecke felmondásával ki kell váltani. Ki nem váltott hiányjel 4-esnek számít! S ettől retteg a diákszív! S mind kiváltja. Nekem az a fontos, hogy a tudnivaló az év folyamán a lelkébe jusson, és se ő, se én mulasztásba ne essünk.”

(Rejőd Tiborc: Az erényekre vakló nevelés. Az Erdélyi Római Katolikus Hitoktatásügyi Kongresszus előadásai (Marosvásárhely, 1943. október 19-21.) Budapest, 1944. Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Egyesülete, 31. old.)

Summa summarum: Bánhegyi Jób még az antik pedagógusok fajtájából való volt, aki emberpalántáiból ízig-vérig magyar s keresztény ifjakat férfiakat nevelt. Közhely talán, de tény: az ilyen pedagógusok hiánya nagyon meglátszik mai életünkön.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007