 | | | 2026. június 8. hétfő,
Medárd napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | | | A magyar színházművészet egyik legkiemelkedõbb egyénisége Budapesten született, 1931. szeptember 9-én. Apja, Latinovits Oszkár délvidéki földbirtokos, fia születése után egy nappal elhagyta a családot, a szülõk hamarosan el is váltak. A gyermek Latinovits mindössze néhány alkalommal látta az apját és ezek a találkozások is rendre kínosan sikeredtek. Édesanyja késõbb újra férjhez ment Frenreisz Károly belgyógyászhoz, ebbõl a házasságból született Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész. Latinovits Zoltán Budapesten érettségizett a Szent Imre Gimnáziumban, ezután asztalostanonc lett, majd hídépítõ munkás. Szeretett sportolni, 1952-tõl NB I-es tartalék-játékos volt a Haladás SE kosárlabdacsapatában, és kiválóan vitorlázott. 1952-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, diplomáját 1956-ban kapta meg....
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Ha verskedvelő ember Dsida-költeményeket olvas, hajlandó megfeledkezni mindenki másról, és el sem tudja képzelni, hogy egyáltalán lehet ennél szebb, finomabb, tökéletesebb költészet. Nem, nem volt válaszadó, nem volt irányt mutató, tömegeket helyes történelmi útra vezérlő lángelme, nem volt költészetével egyben történelmi alak. Valójában amolyan kismester volt, de micsoda mester! Talán úgy mondhatnánk, hogy a legóriásabb a kicsinyek között; a meghitt magánélmények, a jelentéktelen apróságok zsenije, a formatökély mesterjátékosa. Ki lehet mutatni szövegkritikai elemzéssel, hogy ...
| | | | A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Hadd vesszen el az élet, ha a becsület marad! |   | 
Nem, ezúttal sem jelenünk szaftos politikai eseményeit kívánom
kommentálni. Van ennél összehasonlíthatatlanul fontosabb is. Egyre inkább azt
látom ugyanis, hogy a becsület, a hűség, a jóban való kitartás mellett a halál
megfelelő helyre tevése a lehető legnagyobb hiánycikk ma.
Gondoljunk
csak bele, hogy az emberek mennyit elköltenek életük mindenáron történő
meghosszabbítására, csak éppen becsületük védelmére nem fordítanak elég erőt –
vagy sokszor jóformán semennyit sem. „Ó, csak az a halál ne volna!” – mondják.
Mintha nem tudnák az emberek, hogy a halál ab ovo a bűn következménye. Az
Ószövetségi Szentírásban olvassuk: „Mivel hallgattál feleséged szavára s ettél
a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, arcod verejtékével edd a
kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél, mert por vagy s
vissza kell térned a porba.” (I Móz 3, 17. 19.) Szintén azt olvassuk ugyanott,
mennyire fontos, hogy ne maradjon lelkünk a testünkben, hanem annak pusztulása
után is éljen ( I Móz 6, 3), valamint, hogy Isten „nem alkotta a halált és nem
leli örömét az élők vesztén” (Bölcs I, 13.).
Arra is int a Szentírás, hogy készüljünk a halálra (Préd 12,
1, Sir 7, 40, u. ott 14, 14-17, 28, 6,), s hogy ne féljünk tőle (Préd 7, 2-3,
Sir 30, 17, 41, 1-7, Jón 4, 3).. Szintúgy figyelmeztet arra, milyen az igazak
halála:
„Bár halnék meg én az igazak halálával s olyan lenne végem,
mint amilyen az övék!” (IV Móz 23, 10) „Az Úr színe előtt drága dolog, hogy
meghaljanak a jámborok.” (Zsolt 115, 15) „Az igazak lelki Isten kezében vannak,
a halál kínja nem éri őket.” (Bölcs 3, 1) „Az igaz azonban haljon meg bár idő
előtt, nyugalomban leszen.” (Bölcs 4, 7) „Azokra, akik jámborul hunytak el,
igen nagy jutalom vár.” (II Makk 12, 45) „Számomra az élet Krisztus, a halál
nyereség.” (Phil 1, 21)
Az egyházatyák is pontosan ugyanebben a szellemben
fogalmaznak. Szent Ágoston szerint „aki jól élt, annak halála nem lehet gonosz,
s alig fog jól meghalni az, aki gonoszul élt”. De idézhetnők az újkori
lelkiségi irodalomból Kempis Tamást, aki pedig ezt írta: „Boldog az, ki halála
óráját mindig szem előtt tartja, s mindennap készül a halálra.” Vagy Szalézi
Szent Ferencet: „E világ annyira nyomorult, hogy ha nem volnánk nagyon is
gyarlók, inkább dicsérnünk kellene az Istent, amikor valakit kedveseink közül
elszólít, mint bánkódni.”
Midőn mindezt idézem, eszembe jutnak régi nekrológok. Régente
ugyanis, ha egy köztiszteletben álló ember elhunyt, elbúcsúztatták a sajtóban
is. Vagy akár egy tanulót is. Az ám, de hogyan! Legalábbis a keresztény
sajtóban. Íme erre egy példa. Egy papnövendéket (Lukácsy Lajos) így
búcsúztattak például évfolyamtársai:
„Akik ismerték életében s becsülték buzgóságáért, amellyel a
papi méltóságra készült, halálában csodálóivá lettek. Mert ha szent volt az
élete, még szentebb volt a halála kedves testvérünknek, ki március hó 8-án
költözött jobb hazába, hogy a »földi szolgálatot mennyeivel cserélje fel«.
Halála előtt egy héttel levelet írt a Pázmáneumba volt
társainak, akikkel két évig együtt hallgatta a theologiát. Az örökkévalóságra
teljesen megérett lelkének gyengéd vonásai rejtőznek a sorok mögött. »Szeretett
Testvéreim!« írja, »örülök, hogy néhány sort hozzátok is küldhetek. A jó Isten
szent akarata, úgy látszik, hogy többé az életben ne találkozzam veletek – az
utóbbi hetekben annyira erőt vett rajtam a betegségem. A mult héten részesültem
a végső szentségekben s most a hó első pénteken hozzátok fordulok, hogy mint jó
testvérek ajánljatok Jézus Szent Szívének szerelmébe és segítsetek, hogy
tisztán mehessek át az örökkévalóságba, ha ez az Isten akarata... Az Úr Jézus
áldjon meg mindnyájunkat!«
Másfél éven át hordozta testvérünk súlyos keresztjét
türelemmel. A szeminárium után a falu csendes magánya következett; onnét a
budapesti Erzsébet királyné szanatóriumba ment – hogy többé vissza ne térjen.
Megindulás nélkül nem lehet olvasni az elhunyt testvérünket ápoló irgalmas
nővér sorait, amelyekben a drága beteg utolsó óráit írja le. »Ilyen betegem«,
írja a kedves nővér, »ilyen türelmes, hálás és mindenkinek jó példát adó
ápoltam nem volt és nem is lesz többé a kezem alatt. Nem tudom, mit csodáljak
rajta jobban, Isten iránti tüzes szeretetét-e, vagy bámulatos türelmét, azt az
igazán acélos lelki nyugalmat, amellyel várta és látta naponként a halál
közeledtét.« »Mindannyian sírtunk, midőn halála perce elkövetkezett, csak ő
nem; sőt még ő vigasztalt minket is.« »Szűz Máriához megyek«, mondogatta, »de
sokat fogok tőle kérni.« Éjfél után szelíd mosoly fogta el arcát,
összeszorította mellén keresztjét s Isten nevével ajkán elszenderült.
Fogadd, barátunk, búcsúra nyújtott jobbunkat. Imádkozzál
kongreganista testvéreidért. Isten veled!”
(Mária-Kongregáció. Főszerk.: Bús Jakab SJ. Felelős szerk.:
Bangha Béla SJ. Kiadó: Az Urak Mária-kongregációja.1912. május. 298-299. old.)
Vagy íme egy másik példa:
„Baleset ért egy fiatal papot. Az állomáson az induló vonat
kerekei alá került. Mindkét lábát összezúzta az acélkerék. Azonnal kórházba
vitték és megoperálták; sérülései azonban olyan súlyosak voltak, hogy orvosi
segítség már nem menthette meg. Kínjai közepette, a halállal küzdve így szólt:
»Ha tudnám, hogy szenvedésemmel megmentek egy lelket, megismételném ezt a
balesetet.«”
(Fattinger József: Tanít az élet (Szónoki példatár).
Fattinger József „Der Katechet erzählt” című gyűjteménye nyomán szerkesztette
Solymoss Vendel OSB. Budapest, 1938. Korda Rt. 339. old.)
Kérdés, ki hogyan van vele, de számomra torokszorítóak e
sorok. Pedig, mondhatnók, csak egy egyszerű földi halandóról van szó. Egy
papnövendékről a sok közül. De lehetett volna akár ács is. A lényeg, hogy a
maga helyén tudta kezelni a földi létet, akárcsak szerettei.
Vagy ott van Batthyány-Strattmann László köpcsényi, majd
körmendi szemész-hercegorvos esete. Fia, Ödön, húszévesen perforált vakbélgyulladás
áldozata lett. Rettenetes volt az orvos apának végignéznie fia szenvedését,
tudva, hogy erős szíve akár még hetven évig is verhetett volna, de már nem
tudott rajta segíteni. Mégis, amikor örökre lehunyta a szemét, az orvos édesapa
csak annyit mondott feleségének és gyermekeinek: „Most pedig felmegyünk a
várkápolnába, és hálát adunk Istennek, hogy Ödönt húsz évig nekünk adta!”
Nem tudom, sikerült-e
érzékeltetnem, mennyire más volt eleink hozzáállása a szenvedéshez, magához a
halálhoz, a földi léthez s az e világi elmúláshoz. De azt így is tudom, hogy
jöhetnek és mehetnek izmusok, Petőfi címben idézett szavai örökké igazak maradnak.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika