 | | | 2026. október 3. szombat,
Helga napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.
David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Brenner atya emlékezete |   | 
Brenner János 1931. december 27-én született Szombathelyen. Tanulmányait a szombathelyi püspöki elemi iskolában, a pécsi Gyakorló Iskolában, majd a Cisztercita Gimnáziumban, 1946-ban a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban végezte. Az iskolák államosítása (1948. június 16.) után Zircen cisztercita oblátusként érettségizett. A szerzetesrendek föloszlatását (1950. szeptember 7.) követően titokban novíciusi egyszerű fogadalmat tett, melynek során az Anasztáz nevet kapta. Egy évig a budapesti Hittudományi Akadémia civil hallgatója, majd a szombathelyié, annak feloszlatásakor (1952) pedig a győri szeminárium kispapja. 1955. június 19-én szentelte pappá Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök. (Nem mellesleg két fivére is pap lett.)
Példás papi élete azonban nem tarthatott sokáig. A kommunista hatalom szemében különösen is szálka volt, hogy nagy gondot fordított az ifjúság nevelésére. Kápláni működésének helyszínén (amelyhez négy filia is hozzátartozott: Magyarlak, Máriaújfalu, Zsida és Farkasfa), Rábakethelyen 1957. december 14-ről 15-re virradó éjjel egy tizenhét éves fiatalember – egy korábbi ministráns – zörgetett be a plébániára azzal a kéréssel, hogy súlyos beteg nagybátyját lássa el a szentségekkel. Brenner átment a templomba, nyakába akasztotta betegellátó tarsolyát, amelyben az Oltáriszentséget vitte, és kísérőjével a dombtetőn keresztül vezető koromsötét gyalogúton elindult Zsida felé. Útközben többször megtámadták, de sikerült elfutnia. Végül a feltételezett beteg háza mellett kapták el. Ez is azt bizonyítja, gyilkosai tudták: Brenner János halálosan komolyan veszi hivatását. Ezért várták a megadott címen.
Nyakában az oltáriszentséggel, két rohamkéssel, harminckét késszúrással végeztek vele. A boncolási jegyzőkönyvből azt is tudjuk, hogy a nyelvcsont és a gégeporc szarvainak többszörös törése volt látható a holttesten. Ezt fojtogatással nem lehet előidézni: a sérülés úgy keletkezett, hogy ráléptek a nyakára, megtaposták. A reverendához tartozó fehér papi galléron talajnyomok voltak, és egy cipőtalp körvonala is kirajzolódott rajta. Tehát nemcsak megölni, hanem meggyalázni is akarták. (Közvetlenül a gyilkosság előtti napon volt egy rendőrségi mulatság, ahonnan vélhetően az elkövetők elindultak.)
Amint Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a boldoggá avatási eljárás történész szakértője a minap elmondta, „a hivatalos szervek próbáltak minden rá vonatkozó nyomot, illetve emléket eltüntetni, a rendszerváltozásig lényegében teljes hírzárlat volt az üggyel kapcsolatban. Ez az eset is bizonyítja: ugyanaz a keményvonalas egyházellenesség jellemző a rendszerre a hatvanas évek közepéig, mint az ötvenes években. Ekkoriban Kádár János olyat is mondott, hogy a felekezetekkel szemben akár géppuskával is fel lehet lépni. Egyértelmű volt a megfélemlítési szándék."
Brenner atyát a szombathelyi szalézi templomban temették el. Sírjára újmisés jelmondata került: „Az istenszeretőknek minden a javukra válik". Tragédiájáról évtizedekig nem volt szabad beszélni. Fényképét az Állami Egyházügyi Hivatal leszedette a győri szeminárium folyosójának tablóiról. (Még az is csoda volt, hogy 1981-ben, születésének 50. évfordulóján a szombathelyi Szent Erzsébet templom gyóntatókápolnájában őt ábrázoló üvegablakot helyezhettek el.) Sőt ez még nem volt elég: papok megverésénél és vallatásánál a későbbiekben gyakorta elhangzott e mondat: „Te is úgy akarsz járni, mint Brenner János?". (Ezután aligha kérdés, kik is végeztek vele.) Kínszenvedésének helyszínén 1996. augusztus 25-én emlékkápolnát szenteltek.
Esete persze messze nem egyedülálló. Hetényi Varga Károly egyháztörténész három kötetes könyvéből (Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában, 1992-1996) ijesztő kép rajzolódik ki. A kommunista hatalom szemében az első számú közellenség mindig is a pap volt – amint Kádár fentebb idézett mondata is tanúsítja.
Nem hallgathatjuk el ugyanakkor azt sem, hogy mindez lényegében az 1789-es francia forradalom által megszületett „új világrend" egyenes következménye volt. Az akkori forradalom után Franciaországban például betiltották a vallásgyakorlást. A templomokból istállók lettek, a papokat, szerzeteseket, apácákat elűzték, meggyilkolták vagy hivatásuk megváltoztatására akarták rávenni. 1919-ben a százharminchárom napos magyarországi kommunizmus idején sem volt másként. A rohamkés pillanatok alatt előkerült, ha „csuhások"-kal találták magukat szembe a Lenin-fiúk.
Amint Brenner esete is mutatja, főleg az ifjúsággal foglalkozó papokat, szerzeteseket vették üldözőbe, sőt gyilkolták meg leghamarabb. Brenner pap-testvéröccse, József, a Magyar Kurirnak ma adott interjújában elmondta: „Olvastam olyan egykori rendőri jelentéseket, amelyekben feketén-fehéren az áll: párt- és megyei vezetők határozott kívánsága, hogy az ifjúság egyházi befolyásolását vissza kell szorítani. És így is történt: 1957-ben öt papot gyilkoltak meg Magyarországon ugyanezen okból."
Végül, de nem utolsósorban leszögezendő: ne legyen egy pillanatnyi kétségünk sem afelől, hogy a balliberálisok, ha újra hatalmi helyzetbe kerülnének, legszívesebben ugyanazt tennék, mint amit eleik 1957-ben Brennerrel. Az idei választások előtt maga Gyurcsány Ferenc kijelentette ugyanis, hogy hatalomra kerülésük esetén eltörölnék a kötelező hit- és etikaoktatást. Onnantól pedig ugyebár nem kérdés, mi minden következne.
Brenner János jó pásztor volt, aki életét adta juhaiért, ezért méltán lehet példaképe mind a papoknak, mind a híveknek |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika