 | | | 2026. október 10. szombat,
Gedeon napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.
David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs.
Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Megkínozták, majd megölték őket keresztény hitükért |   | 
Négyszáz éve, 1619. szeptember 7-én Rákóczi György
református hajdúi megkínoztak, majd megöltek Kassán három papot keresztény
hitükért – Kőrösi Márk István kanonokot és Pongrácz István, Grodziecki Menyhért
jezsuita szerzetest. Őket vértanúságukért Szent X. Piusz pápa 1905. január
15-én boldoggá avatta.
Miközben a mindmáig uralkodó kommunista, liberális és
protestáns történelemszemlélet állandóan vallási toleranciát sürget,
elhallgatja mindazon gaztetteket, amelyeket a protestantizmus képviselői szerte
Európában elkövettek katolikusok millióin. Ezek közé illeszkedik a magyar
protestantizmus egyik leggyászosabb tette.
De mi is történt? Azután, hogy iktári Bethlen Gábor
hadvezére, Rákóczi György és hajdúi 1619. szeptember 5-én fegyvertelenül
bevették Kassa szabad királyi várost,.Rákóczi és hajdúi azonnal nekiláttak a
város kifosztásának – megszegvén ígéretüket, hogy a város birtokbavétele után
senkinek sem esik majd bántódása. A nőkön nemi erőszakot követtek el. A város
három katolikus papját azonnal elfogták, s Rákóczi meghagyására szigorú házi
őrizetben tartották őket. Kétnapi éheztetés után sem tudták azonban
hittagadásra bírni a három papot. Szeptember 7-én éjféltájban válogatott
kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve
egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is.
Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi kápolnájának sekrestyése
István nyöszörgésére lett figyelmes, de már nem tudott rajta segíteni, mert
maga sem merte elhagyni a házat, s Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz tanácsára
fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének.
Így húsz órányi kínlódás után István atya is meghalt.
Vértanúságuk történetét Henning Alajos és Lányi Ede jezsuita
atyák írták meg leghívebben. Lányi különösen is megrázó erővel örökítette meg
állhatatosságukat, kiváltképpen Pongrácz Istvánét. Amikor Pongrácz atya kérte
az őt megkínzó hajdút, hogy ne szentségtelenítse meg a templomi szent
edényeket, rákiáltott az: „Hallgass! Inkább te vigyázz lelkedre, ezekhez már
nincs közöd!” Ezután ő és hajdútársai szétverték az oltárt, a szószéket, a
padokat, székeket, az orgonát szétzúzták, a könyveket az ablakon át az utcára
dobták:
„Mikor Pongrácz némileg magához jött, ráordítottak, hogy
térjen Kálvin vallására: mikor ezt határozottan visszautasította, rávetették
magukat, ruháját letépték, kezeit hátrakötötték és úgy ütötték-verték: majd,
mintha fejét be akarnák kötni, körülfont szíjjal vagy kötéllel úgy
összeszorították, hogy halántékai repedeztek és szeme kidülledt. Sőt nem
átallották őt aljas megjegyzések és röhej között megcsonkítani. Majd kezeinél
fogva felkötötték a szoba gerendájára és oldalait fáklyatűzzel úgy perzselték,
hogy bőre felpattant s a belső részek kilátszottak.”
(Lányi Ede SJ: A kassai vértanúk. Kalocsa, 1920. Árpád
Részvénytársaság Könyvnyomdája, 44. old.)
Igencsak messze vezetne annak adatolása, hány hasonló eset
történt azok részéről, akik ajkukon állandóan a szeretetet hordozták, a vallási
toleranciát, a honpolgári jogegyenlőséget. Lassan egy évszázada csak azt
tekintik „jó magyar”-nak, aki protestánspárti. (Aki nem hiszi, járjon utána,
mondjuk olvassa el Pezenhoffer Antal atya 13 kötetes magyar történelmét.)
A kassai vértanúk nem voltak hajlandók az egyetlen igaz hit,
a katolikus megtagadására. Ezért megkínozták, majd megölték őket. Az igaz – és
tegyük csak nyugodtan hozzá, az egyedül igaz – hit, a katolikus megtagadása
ugyanis a lehető legnagyobb bűn:
„Katholikus keresztény vallásunkat nem szabad szégyenlenünk,
azt mindig bátran be kell vallanunk; azt soha eltagadni vagy megváltoztatni nem
szabad. Aki katholikus vallását megtagadja, azt Isten is kitagadja a mennyországból.
Katholikus vallásunkat akkor sem szabadna megtagadnunk, ha azért nagy jutalmat
kapnánk, vagy abból hasznunk volna, vagy nagy büntetéssel vagy halállal
fenyegetnének. Szent Ágnes tizenhárom éves kis leány volt. A pogányok ígértek
neki sok pénzt, kincseket, kényelmes úri életet, ha megtagadja katholikus
vallását, de ő nem tagadta meg. Akkor fenyegették és ijesztették börtönnel,
ütötték, kínozták, mégsem tagadta meg az ő katholikus vallását. Inkább
elszenvedte a kínzásokat és a halált, de hű maradt katholikus vallásához. Az
ilyeneket, kik katholikus vallásukért vérüket ontották, vértanúknak nevezzük és
Isten fölvette őket a mennyországba és ott is kitűnőbb boldogságban
részesülnek, mint mások.”
(Palkovich Viktor esperes plébános: Katholikus hitelemzések.
Vezérkönyv az elemi iskola alsóbb osztályainak hitoktatásához. Pozsony, 1926.
Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállalat. 7-8. old.)
Végül, de nem utolsósorban a gyászos évforduló alkalom
egyben arra is, hogy két – ha úgy tetszik, indiszkrét – kérdés megfogalmazódjék.
1. Ha bizonyos körök mindmáig vallási türelemről, megértésről beszélnek
folyton, különösen a katolikusok és a protestánsok közötti összhang
megteremtésének fontosságáról, miért nem járnak elő jó példával e téren, azaz a
négyszáz évvel ezelőtti bűntettükről és a többiekről miért hallgatnak? 2. Ha
minket, katolikusokat magukhoz képest alsóbbrendűeknek tekintenek (márpedig
protestáns körökben ez rendszerint így van!), miért nem adják vissza nekünk, a
nemzet többségét kitevő katolikusoknak azokat a templomokat, melyeket egykor
tőlünk elvettek?
Olyan kérdések ezek, melyek bizony elég sok katolikusban
megfogalmazódnak, de valahogy kevés meri közülük feltenni, pláne nyilvánosan. |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika