2025. július 19. szombat,
Emília napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Megkínozták, majd megölték őket keresztény hitükért
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Négyszáz éve, 1619. szeptember 7-én Rákóczi György református hajdúi megkínoztak, majd megöltek Kassán három papot keresztény hitükért – Kőrösi Márk István kanonokot és Pongrácz István, Grodziecki Menyhért jezsuita szerzetest. Őket vértanúságukért Szent X. Piusz pápa 1905. január 15-én boldoggá avatta.

Miközben a mindmáig uralkodó kommunista, liberális és protestáns történelemszemlélet állandóan vallási toleranciát sürget, elhallgatja mindazon gaztetteket, amelyeket a protestantizmus képviselői szerte Európában elkövettek katolikusok millióin. Ezek közé illeszkedik a magyar protestantizmus egyik leggyászosabb tette.

 

De mi is történt? Azután, hogy iktári Bethlen Gábor hadvezére, Rákóczi György és hajdúi 1619. szeptember 5-én fegyvertelenül bevették Kassa szabad királyi várost,.Rákóczi és hajdúi azonnal nekiláttak a város kifosztásának – megszegvén ígéretüket, hogy a város birtokbavétele után senkinek sem esik majd bántódása. A nőkön nemi erőszakot követtek el. A város három katolikus papját azonnal elfogták, s Rákóczi meghagyására szigorú házi őrizetben tartották őket. Kétnapi éheztetés után sem tudták azonban hittagadásra bírni a három papot. Szeptember 7-én éjféltájban válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli pöcegödörbe vetették, s mellédobták a másik két vértanú testét is. Elvonulásuk után Eperjessy István, a három pap házi kápolnájának sekrestyése István nyöszörgésére lett figyelmes, de már nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat, s Hoffmann tanácsos, akihez Pongrácz tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok kegyetlenségének. Így húsz órányi kínlódás után István atya is meghalt.

 
Vértanúságuk történetét Henning Alajos és Lányi Ede jezsuita atyák írták meg leghívebben. Lányi különösen is megrázó erővel örökítette meg állhatatosságukat, kiváltképpen Pongrácz Istvánét. Amikor Pongrácz atya kérte az őt megkínzó hajdút, hogy ne szentségtelenítse meg a templomi szent edényeket, rákiáltott az: „Hallgass! Inkább te vigyázz lelkedre, ezekhez már nincs közöd!” Ezután ő és hajdútársai szétverték az oltárt, a szószéket, a padokat, székeket, az orgonát szétzúzták, a könyveket az ablakon át az utcára dobták:

 

„Mikor Pongrácz némileg magához jött, ráordítottak, hogy térjen Kálvin vallására: mikor ezt határozottan visszautasította, rávetették magukat, ruháját letépték, kezeit hátrakötötték és úgy ütötték-verték: majd, mintha fejét be akarnák kötni, körülfont szíjjal vagy kötéllel úgy összeszorították, hogy halántékai repedeztek és szeme kidülledt. Sőt nem átallották őt aljas megjegyzések és röhej között megcsonkítani. Majd kezeinél fogva felkötötték a szoba gerendájára és oldalait fáklyatűzzel úgy perzselték, hogy bőre felpattant s a belső részek kilátszottak.”

 

(Lányi Ede SJ: A kassai vértanúk. Kalocsa, 1920. Árpád Részvénytársaság Könyvnyomdája, 44. old.)

 

Igencsak messze vezetne annak adatolása, hány hasonló eset történt azok részéről, akik ajkukon állandóan a szeretetet hordozták, a vallási toleranciát, a honpolgári jogegyenlőséget. Lassan egy évszázada csak azt tekintik „jó magyar”-nak, aki protestánspárti. (Aki nem hiszi, járjon utána, mondjuk olvassa el Pezenhoffer Antal atya 13 kötetes magyar történelmét.)

 

A kassai vértanúk nem voltak hajlandók az egyetlen igaz hit, a katolikus megtagadására. Ezért megkínozták, majd megölték őket. Az igaz – és tegyük csak nyugodtan hozzá, az egyedül igaz – hit, a katolikus megtagadása ugyanis a lehető legnagyobb bűn:

 

„Katholikus keresztény vallásunkat nem szabad szégyenlenünk, azt mindig bátran be kell vallanunk; azt soha eltagadni vagy megváltoztatni nem szabad. Aki katholikus vallását megtagadja, azt Isten is kitagadja a mennyországból. Katholikus vallásunkat akkor sem szabadna megtagadnunk, ha azért nagy jutalmat kapnánk, vagy abból hasznunk volna, vagy nagy büntetéssel vagy halállal fenyegetnének. Szent Ágnes tizenhárom éves kis leány volt. A pogányok ígértek neki sok pénzt, kincseket, kényelmes úri életet, ha megtagadja katholikus vallását, de ő nem tagadta meg. Akkor fenyegették és ijesztették börtönnel, ütötték, kínozták, mégsem tagadta meg az ő katholikus vallását. Inkább elszenvedte a kínzásokat és a halált, de hű maradt katholikus vallásához. Az ilyeneket, kik katholikus vallásukért vérüket ontották, vértanúknak nevezzük és Isten fölvette őket a mennyországba és ott is kitűnőbb boldogságban részesülnek, mint mások.”

 

(Palkovich Viktor esperes plébános: Katholikus hitelemzések. Vezérkönyv az elemi iskola alsóbb osztályainak hitoktatásához. Pozsony, 1926. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállalat. 7-8. old.)

 

Végül, de nem utolsósorban a gyászos évforduló alkalom egyben arra is, hogy két – ha úgy tetszik, indiszkrét – kérdés megfogalmazódjék. 1. Ha bizonyos körök mindmáig vallási türelemről, megértésről beszélnek folyton, különösen a katolikusok és a protestánsok közötti összhang megteremtésének fontosságáról, miért nem járnak elő jó példával e téren, azaz a négyszáz évvel ezelőtti bűntettükről és a többiekről miért hallgatnak? 2. Ha minket, katolikusokat magukhoz képest alsóbbrendűeknek tekintenek (márpedig protestáns körökben ez rendszerint így van!), miért nem adják vissza nekünk, a nemzet többségét kitevő katolikusoknak azokat a templomokat, melyeket egykor tőlünk elvettek?

 

Olyan kérdések ezek, melyek bizony elég sok katolikusban megfogalmazódnak, de valahogy kevés meri közülük feltenni, pláne nyilvánosan.

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007