2026. április 29. szerda,
Péter napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

 

Kassán született, 1900. április 11-én. 

Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...

Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...

 

Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

...

 

 

ÉMILE ZOLA
(1840-1902)

Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt.

...

Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Kollektív bocsánatkérés
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Klári néni művelt, a világ dolgaiban járatos asszony. Naponta olvassa az internetet, nézi a televíziós csatornákat. Egy napon egy Kossuth-díjas író nyílt levelét olvasva megérlelődik benne a gondolat, hogy a Mickey Mouse-ról elnevezett óvodás csoportjában kollektív felvilágosítást, és kollektív bocsánatkérést tart, hogy legalább az ifjú nemzedék mentesüljön az egyébként súlyos értékelés és ítélet alól, amelyet a neves írón kívül számtalan médiaszemélyiség, és fórumozó honfitárs is megerősíteni látszik. Ezért folyó év valamely napján a kis csoport elé áll, és a következőket mondja:
- Gyerekek! Figyeljetek! Hahó! – és a nyomaték kedvéért tapsol is kettőt.
A gyerekek elcsendesednek, és az óvónénire néznek.
- Ma egy nagyon szép, nagyon jó dolgot fogunk tenni! Jó?
- Jó! - harsogják a kicsik.
- De előtte megkérdezem, hogy hallottatok már a régi csúnya háborúról, amiben mi, magyarok sajnos nagyon rosszul viselkedtünk?
Pillanatnyi csend.
- Apukám mesélte, hogy lenyilaztunk mindenkit.
- Okos vagy, de nem arra gondoltam. No, valaki tudja?
- Nem! – kiáltják a gyerekek közül páran.
- Elmeséljem?
- Igen!
- Jól van, gyorsan, gyorsan! – hessegeti a kicsiket Klári néni - akkor csücsüljetek le!
A kicsik körbeülnek Klári néni körül kis párnákra.
- Volt egyszer egy nagyon csúnya bácsi, aki azt találta ki, hogy elveszi mindenkitől a pénzét, házát, mindenét, aki nem tetszik neki.
- Robinhúd! – kiált az egyik kisfiú.
- Nem nem! Figyeljél csak ügyesen! – szól Klári néni – Mert ez a bácsi olyan csúnya bácsi volt, hogy csinált is egy nagy háborút ezért. A háborúban összefogdosta azokat a szegény bácsikat, néniket és gyerekeket, akik nem tetszettek neki, vonatra tette őket, és hatalmas táborokba záratta őket, ahol mindenféle más csúnya dolgot is művelt velük. És sajnos nagyon-nagyon sokan meghaltak ezekben a csúnya táborokban!
- Juj – szisszen fel egy kislány a meghaltak szóra.
- És képzeljétek el, sajnos a ti szüleiteknek a nagyszülei, sőt talán, azoknak a szülei is segítették ezt a csúnya bácsit, aki ilyen rosszat tett! - Klári néni hangja még visszhangzik a frissen festett, díszítetlen falakon. A kicsik tátott szájjal figyelnek.
- Szerencsére voltak jó bácsik is, akik legyőzték a csúnya bácsit, és mindenhol a világon legyőzték a többi rossz, csúnya bácsikat, még a Magyarországon lévő rossz bácsikat is! - Klári néni itt felemeli picit a hangját, az egyik kisgyerek éppen tapsikol.
- Na de még nincs vége, mert képzeljétek! A csúnya bácsi, aki kirobbantotta a háborút, annak országában élők azóta mind megjavultak! Egytől egyig megjavultak, mert mindenki bocsánatot kért, és mindenki megígérte, hogy visszaadják a jó bácsiknak mindent, amit elvett a csúnya bácsi a szegény bácsiktól és néniktől! Azt is megígérték a megjavult bácsik, hogy soha többet nem csinálnak ilyet! - a gyerekek pisszenéstelen csendben figyelik óvónőjüket.
- Mit gondoltok gyerekek, a ti szüleitek nagyszülei is megjavultak? Megígérték, hogy sosem tesznek többé ilyet? Visszaadták már amit elvett a csúnya bácsi?
- Szerintem igen – mondja egy szeplős kisfiú.
- Igen! Igen! – mondják a többek is egyre bátrabban.
Klári néni ismét tapsol:
- Figyeljetek csak! Én olvastam egy másik szegény bácsinak a levelét, aki azt mondja, hogy sajnos nem javultak meg! Képzeljétek, nem kértek bocsánatot szüleitek, sem azok szülei, sem azok szülei. Apukátok, anyukátok és azok nagyszülei sem kértek bocsánatot, és ezért nagyon sok jó bácsi és sok jó néni haragszik ránk, magyarokra még a világban.
- Rám is? – kérdezi az egyik kislány.
- Bizony, rád is, meg rám is! – mondja Klári néni.
- Miért haragszanak Vivienre? – kérdezi a mellette ülő kislány.
- Persze, nem rá, hanem mindenkire, mert nem kért bocsánatot senki sem! Értitek?
A gyerekek közül némelyik bizonytalanul hümmög.
- Úgy tanultuk, hogy bocsánatot kell kérni, ugye, ha valaki bántja a másikat! Annak bocsánatot kell kérnie? Ugye hogy igen?
A gyerekek megszeppenve ülnek, nem szól egyik sem.
- Gyere ide Viola, és te is, Petike!
Kijön két kicsi.
- Húzd meg Vili haját Petike egy kicsit, de csak hogy ne fájjon neki, finoman!
A kislány felszisszen.
- Most pedig kérj bocsánatot Vilitől!
- Bocsánat! – mondja a kisfiú.
Klári néni örül, tapsol is egyet, és felkiált:
- Látjátok, ilyen egyszerű! – és a kislányhoz fordul - Viola, adj egy puszit Petinek!
Viola Klári nénire néz, majd odabújik az óvónőhöz, de nem ad puszit Petinek.
- Na, adj szépen egy puszit Petinek! – próbálja finoman leszedni magáról a kislányt.
A kislány érzi, hogy Klári néni erősebb nála, hallja is, hogy Klári néni egyre csak mondogatja, hogy adjon puszit Petinek. De ő belerúg a kisfiúba. A többiek nevetnek.
- Jaj Vili, hát milyen dolog ez? Kérj azonnal bocsánatot Petitől!
A kislány szó nélkül szalad vissza a helyére, nem kér elnézést. A kisfiút Klári néni vigasztalólag megsimogatja, és a helyére küldi.
- Viola, nagyon haragszom rád! Nem illik megrúgni a másikat. Főleg nem, ha éppen bocsánatot kért! Viola, most rossz voltál!
Viola durcásan ül a helyén.
- Gyerekek, tegye fel a kezét, aki szerint Peti ügyes volt, és jól viselkedett!
Viola kivételével minden gyerek nyújtózik.
- Most az jelentkezzen, aki szerint Viola volt ügyes, és jól viselkedett!
Senkinek nincs fenn a keze.
- No látjátok, ezért most bocsánatot kérünk Petitől Viola helyett! Jó?
- Jó! – kiáltják a gyerekek.
- Akkor kiáltsuk közösen, hogy Peti, elnézést kérünk tőled!
Peti nevetve ül a helyén, kifejezetten tetszik neki a játék.
- No gyerekek, ugyanilyen egyszerűen lehet bocsánatot kérni a szüleitek és nagyszüleitek helyett is. Bocsánatot kérünk, hogy ne haragudjon ránk senki?
- Igen! – harsogja a csoport.
- Jó, akkor mondjátok csak utánam: nagyon-nagyon sajnálom...
- Nagyon-nagyon sajnálom...
- hogy a csúnya bácsik... elvették mások dolgait... és őket pedig... táborokba küldték... A családok szétrombolása... az emberek kisemmizése... idegen táborokba kényszerítése... halálukig tartó robotoltatása... nagyon, nagyon csúnya dolog! Ígérem... hogy én soha... de soha nem fogok ilyet tenni... és soha... de soha nem tűröm el... ha ilyet látok!... Bocsánatot kérek... szüleim... nagyszüleim... és dédszüleim helyett is... minden bácsitól és nénitől... akinek a családjában... ilyen csúnyaság történt...
A csendespihenő után pár gyermeket hazavisznek. Violáért is itt van apukája. Viola még durcás, apukája találgatja mi baja. De Viola nem mondja el, szégyelli, hogy ő egy rossz kislány. Kicsit biggyeszti száját, és azt kérdezi, hogy holnap lesz-e ovi. Lesz sajnos. Majd azt kérdezi, hogy bocsánatot kért-e már az apukája. Gábor nem érti, hogy miért, egyáltalán, hogy mit is szeretne kérdezni Viola. Kissé ingerült, mert ezer dolga van, valahogy a két gyerekkel nehezebb, mint gondolta. De már csak három hét, és felesége egy hétre hazarepülhet szabadságra az öregek mellől. Ágika nagyon ügyes, és kedves ápolónő. Szerencséje volt, nagyon jó helyet kapott egy idősek otthonában. Idehaza nem volt állása, de a lakáshitel törlesztése miatt minden forintra szükségük van. Életük végéig fizetnek.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007