 | | | 2026. október 30. péntek, Alfonz napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. ...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs. Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kollektív bocsánatkérés | | 
Klári néni művelt, a világ dolgaiban járatos asszony. Naponta olvassa az internetet, nézi a televíziós csatornákat. Egy napon egy Kossuth-díjas író nyílt levelét olvasva megérlelődik benne a gondolat, hogy a Mickey Mouse-ról elnevezett óvodás csoportjában kollektív felvilágosítást, és kollektív bocsánatkérést tart, hogy legalább az ifjú nemzedék mentesüljön az egyébként súlyos értékelés és ítélet alól, amelyet a neves írón kívül számtalan médiaszemélyiség, és fórumozó honfitárs is megerősíteni látszik. Ezért folyó év valamely napján a kis csoport elé áll, és a következőket mondja: - Gyerekek! Figyeljetek! Hahó! – és a nyomaték kedvéért tapsol is kettőt. A gyerekek elcsendesednek, és az óvónénire néznek. - Ma egy nagyon szép, nagyon jó dolgot fogunk tenni! Jó? - Jó! - harsogják a kicsik. - De előtte megkérdezem, hogy hallottatok már a régi csúnya háborúról, amiben mi, magyarok sajnos nagyon rosszul viselkedtünk? Pillanatnyi csend. - Apukám mesélte, hogy lenyilaztunk mindenkit. - Okos vagy, de nem arra gondoltam. No, valaki tudja? - Nem! – kiáltják a gyerekek közül páran. - Elmeséljem? - Igen! - Jól van, gyorsan, gyorsan! – hessegeti a kicsiket Klári néni - akkor csücsüljetek le! A kicsik körbeülnek Klári néni körül kis párnákra. - Volt egyszer egy nagyon csúnya bácsi, aki azt találta ki, hogy elveszi mindenkitől a pénzét, házát, mindenét, aki nem tetszik neki. - Robinhúd! – kiált az egyik kisfiú. - Nem nem! Figyeljél csak ügyesen! – szól Klári néni – Mert ez a bácsi olyan csúnya bácsi volt, hogy csinált is egy nagy háborút ezért. A háborúban összefogdosta azokat a szegény bácsikat, néniket és gyerekeket, akik nem tetszettek neki, vonatra tette őket, és hatalmas táborokba záratta őket, ahol mindenféle más csúnya dolgot is művelt velük. És sajnos nagyon-nagyon sokan meghaltak ezekben a csúnya táborokban! - Juj – szisszen fel egy kislány a meghaltak szóra. - És képzeljétek el, sajnos a ti szüleiteknek a nagyszülei, sőt talán, azoknak a szülei is segítették ezt a csúnya bácsit, aki ilyen rosszat tett! - Klári néni hangja még visszhangzik a frissen festett, díszítetlen falakon. A kicsik tátott szájjal figyelnek. - Szerencsére voltak jó bácsik is, akik legyőzték a csúnya bácsit, és mindenhol a világon legyőzték a többi rossz, csúnya bácsikat, még a Magyarországon lévő rossz bácsikat is! - Klári néni itt felemeli picit a hangját, az egyik kisgyerek éppen tapsikol. - Na de még nincs vége, mert képzeljétek! A csúnya bácsi, aki kirobbantotta a háborút, annak országában élők azóta mind megjavultak! Egytől egyig megjavultak, mert mindenki bocsánatot kért, és mindenki megígérte, hogy visszaadják a jó bácsiknak mindent, amit elvett a csúnya bácsi a szegény bácsiktól és néniktől! Azt is megígérték a megjavult bácsik, hogy soha többet nem csinálnak ilyet! - a gyerekek pisszenéstelen csendben figyelik óvónőjüket. - Mit gondoltok gyerekek, a ti szüleitek nagyszülei is megjavultak? Megígérték, hogy sosem tesznek többé ilyet? Visszaadták már amit elvett a csúnya bácsi? - Szerintem igen – mondja egy szeplős kisfiú. - Igen! Igen! – mondják a többek is egyre bátrabban. Klári néni ismét tapsol: - Figyeljetek csak! Én olvastam egy másik szegény bácsinak a levelét, aki azt mondja, hogy sajnos nem javultak meg! Képzeljétek, nem kértek bocsánatot szüleitek, sem azok szülei, sem azok szülei. Apukátok, anyukátok és azok nagyszülei sem kértek bocsánatot, és ezért nagyon sok jó bácsi és sok jó néni haragszik ránk, magyarokra még a világban. - Rám is? – kérdezi az egyik kislány. - Bizony, rád is, meg rám is! – mondja Klári néni. - Miért haragszanak Vivienre? – kérdezi a mellette ülő kislány. - Persze, nem rá, hanem mindenkire, mert nem kért bocsánatot senki sem! Értitek? A gyerekek közül némelyik bizonytalanul hümmög. - Úgy tanultuk, hogy bocsánatot kell kérni, ugye, ha valaki bántja a másikat! Annak bocsánatot kell kérnie? Ugye hogy igen? A gyerekek megszeppenve ülnek, nem szól egyik sem. - Gyere ide Viola, és te is, Petike! Kijön két kicsi. - Húzd meg Vili haját Petike egy kicsit, de csak hogy ne fájjon neki, finoman! A kislány felszisszen. - Most pedig kérj bocsánatot Vilitől! - Bocsánat! – mondja a kisfiú. Klári néni örül, tapsol is egyet, és felkiált: - Látjátok, ilyen egyszerű! – és a kislányhoz fordul - Viola, adj egy puszit Petinek! Viola Klári nénire néz, majd odabújik az óvónőhöz, de nem ad puszit Petinek. - Na, adj szépen egy puszit Petinek! – próbálja finoman leszedni magáról a kislányt. A kislány érzi, hogy Klári néni erősebb nála, hallja is, hogy Klári néni egyre csak mondogatja, hogy adjon puszit Petinek. De ő belerúg a kisfiúba. A többiek nevetnek. - Jaj Vili, hát milyen dolog ez? Kérj azonnal bocsánatot Petitől! A kislány szó nélkül szalad vissza a helyére, nem kér elnézést. A kisfiút Klári néni vigasztalólag megsimogatja, és a helyére küldi. - Viola, nagyon haragszom rád! Nem illik megrúgni a másikat. Főleg nem, ha éppen bocsánatot kért! Viola, most rossz voltál! Viola durcásan ül a helyén. - Gyerekek, tegye fel a kezét, aki szerint Peti ügyes volt, és jól viselkedett! Viola kivételével minden gyerek nyújtózik. - Most az jelentkezzen, aki szerint Viola volt ügyes, és jól viselkedett! Senkinek nincs fenn a keze. - No látjátok, ezért most bocsánatot kérünk Petitől Viola helyett! Jó? - Jó! – kiáltják a gyerekek. - Akkor kiáltsuk közösen, hogy Peti, elnézést kérünk tőled! Peti nevetve ül a helyén, kifejezetten tetszik neki a játék. - No gyerekek, ugyanilyen egyszerűen lehet bocsánatot kérni a szüleitek és nagyszüleitek helyett is. Bocsánatot kérünk, hogy ne haragudjon ránk senki? - Igen! – harsogja a csoport. - Jó, akkor mondjátok csak utánam: nagyon-nagyon sajnálom... - Nagyon-nagyon sajnálom... - hogy a csúnya bácsik... elvették mások dolgait... és őket pedig... táborokba küldték... A családok szétrombolása... az emberek kisemmizése... idegen táborokba kényszerítése... halálukig tartó robotoltatása... nagyon, nagyon csúnya dolog! Ígérem... hogy én soha... de soha nem fogok ilyet tenni... és soha... de soha nem tűröm el... ha ilyet látok!... Bocsánatot kérek... szüleim... nagyszüleim... és dédszüleim helyett is... minden bácsitól és nénitől... akinek a családjában... ilyen csúnyaság történt... A csendespihenő után pár gyermeket hazavisznek. Violáért is itt van apukája. Viola még durcás, apukája találgatja mi baja. De Viola nem mondja el, szégyelli, hogy ő egy rossz kislány. Kicsit biggyeszti száját, és azt kérdezi, hogy holnap lesz-e ovi. Lesz sajnos. Majd azt kérdezi, hogy bocsánatot kért-e már az apukája. Gábor nem érti, hogy miért, egyáltalán, hogy mit is szeretne kérdezni Viola. Kissé ingerült, mert ezer dolga van, valahogy a két gyerekkel nehezebb, mint gondolta. De már csak három hét, és felesége egy hétre hazarepülhet szabadságra az öregek mellől. Ágika nagyon ügyes, és kedves ápolónő. Szerencséje volt, nagyon jó helyet kapott egy idősek otthonában. Idehaza nem volt állása, de a lakáshitel törlesztése miatt minden forintra szükségük van. Életük végéig fizetnek. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |