2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Kísértés 4.
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
7.
 
Napok teltek el a szótlanság fogadalmával. 
Matilde és a férje nem beszéltek, Maurice-szal nem találkozott az asszony. 
Bár sóvárgott, az idő megváltozott, a gyermeke pedig néhány napra megbetegedett.
Matilde éppen taxival ment egy vasárnapon, mikor meglátta a Maurice-t, ahogy idegenül és elgondolkodva sétált az úton. 
- Álljon meg! Itt kitehet.
Az ormótlan fekete autó megállt a park menti járdára felhajtva, ahonnan látni lehetett a folyót is, mely acélszürke és mozdulatlan volt.
A férfi megállt, falnak támaszkodott, idegesen dohányzott, majd a féligszítt cigarettát elhajította.
- Maurice! Kérem, várjon meg! Éppen erre jártam.
A férfi szeme először felcsillant, aztán udvariasan, és óvatos érdeklődéssel fogadta el a nő szép karját, ahogy az belékapaszkodott.
A park már nem volt kellemes. Huzatos volt és sötét.
Egykedvűen beszélgettek. Már legalább fél órája…
- Maga katolikus? – kérdezte Matilde a fiatalembertől, aki most sokkal vonzóbbnak tűnt előtte. 
A haja szépen ki volt fésülve, az arca sima volt, a szeme zaklatott fénnyel égett, de ez nem csúfította.
- Igen, az vagyok. De nagyon rég…
- Ez most nem számít – felelte Matilde, s kezébe vette a férfi kezét. – Jöjjön velem!
A Szent Vincent szürke volt és csendes, mint egy szerzetes. Magas, törékeny, sovány alakjával a fák fölé emelkedett, két oldalhajóját, pedig mint két kart széttárta, hogy ide jöjjön mindaz, ki magányos és bűnös.
Bent a csend nehéz volt és üres, bágyadt krisztusszaggal sötétlett az oltár felett. De ők kint maradtak. Elég volt nekik a hatalmas fal, az utca végébe nyúló árnyék, az állandón recsegő vén fasor.
- Itt nem hazudhat! – mondta a nő kíméletlenül.
- Bárhol vagyunk, nem kell önnek semmit mondanom!
- Akkor tűnjön el! Nem akarom többet látni! – felelte Matilde részvéttelenül.
- Nem hagyhatom itt! Ez nem jó környék.
- Nincsenek jó környékek.
- Hazakísérem, s nem kell többet látnia!
- Ne kísérgessen engem! Férjem van, gyermekem. Ön fiatal és semmiképpen nem jó.
A férfi most két kezébe vette a csinos arcot, s hosszan belecsókolt. Ajka kereste a nő ajkát, de minduntalan az orrba ütközött. Aztán az állba. Érezte az apró anyajegyet a szájába, mely olyan kedves folt volt a nő ajka felett, majd ahogy a nő ellenállt, a szemöldököt, a homlok édes bőrét csókolta hosszan.
- Ha van bűnöm, hát ez az. Ahogy érzek – mondta a férfi, s Matilde gyűlölte, mert a férfi rájött a titkára, hogy vágyja a másikat, annak fiatalságát, gonosz szabadságát.
- Szeretlek, hogy lehetnék gyilkos! Akit láttál, az nem én voltam. Valami, ami halványan én vagyok. Egy árny, egy ellenszegülés. 
A nő ott hagyta a férfit. Vadul sietett, néha meg is botlott, ahogy ügyetlenül tettette, hogy nem akar itt maradni. Pedig a rohanása a maradási vágyának elleplezése volt. Kislányos volt és naiv. 
Mikor kiért az utcára, a lámpák hosszú gyöngyfüzére egészen a Rue de Chinesse-ig mutatta az utat. Olyan volt a márványos villák előtt, mint női nyakon az ékszer.
Mikor hazaért, még a gyermekéről is alig akart tudomásul venni. A szobájában ült, remegett a lába, a két combját egymáshoz szorította, a kielégületlenség fullasztotta.
 
8.
 
Bűnösnek érezte magát. Ezért olyat tett, amit régen. A Bibliáját megkereste, melyet kislányként kapott. Az vádlón nézett rá. Fekete volt, mint egy pap, arany betűs volt, mint a stólára vagy kazulára hímzett kereszt.
Napokig bámulta. Minden harangszóra összerezzent. 
Aztán a férje egy nap engedélyt kért tőle, hogy bocsánatát kérje. Meghallgatta a férfit, szánta is, közben lopva a Bibliára nézett.  Minden ebben a szobában volt. Hit, melyről megfeledkezett, férj, kitől undorodott, élete, mely beszűkült.
Egy napon nem bírta. Délután volt, nagy mocskos rongydarabonként lógtak a felhők, melyeket vastag vonalakkal firkáltak össze a gyárkémények.
Maurice lakásánál tétovázott. A hideg rázta, a torka összeszorult. Ha most beszélnie kellene, volna, némán tátogott volna. Gyűlölte ennek a lépcsőháznak a szagát, mert közönséges volt. És szerette, mert ahhoz a férfihoz tartozott, akiért idejött. Maurice nem volt otthon. Az asszony, kinek most is őrület pislákolt a tekintetében nem ismerte fel. Már megbánta, hogy idejött. Negyedórával később hazaindult. Taxit keresett, közben aggodalmaskodott, hogy a gyermekét a cselédre bízta. Felelőtlennek érezte magát.
Egyszerre csak valaki megragadta. Gyengéden, de a türelmetlenség szorításával.
- Miért nem szólt, hogy meglátogat? – kérdezte Maurice.
- Butaság volt, már elmúlt.
- Micsoda?
- Hogy magára gondoltam.
- Én is szüntelenül magát akartam látni a képzeletemben. Meggyötörtem a lelkemet, lejártam a lábam, hátha összefutunk. És most itt van.
- Menjen haza… Kérem…
- Nem tehetem. Miattam jött el hozzám. És most én rohantam maga miatt ide. Önhöz. A legkedvesebb lényhez.
A nő elvesztette az egyensúlyát. Belekapaszkodott a férfibe. Az magához húzta, hogy el ne essenek. Mégis mindketten majdnem az útra zuhantak. A férfi napok óta nem evett rendesen, a nőt pedig gyengévé zsarolta a vágyakozás. Már nem állt ellen.
Újra a lépcsőház, a különös és olcsó tisztaságszaggal, az ajtó, a hosszú előszoba. 
És a szoba, mely most rendesebb volt, a könyvek a helyükön voltak, az ágy bevetve. Ide ült a férfival, aki ölelte, majd megcsókolta a vállát. Érezte, hogy megremeg, mely miatt szégyenkezett. Szenvedett attól, ha gyengének látják, s most kétszeresen, mert valóban gyenge volt, szinte elesett. A férfi belecsókolt a keble közé, majd a mellét érintette az ajka, mely felébredt az érintetlenség álmából, s hirtelen élni kezdett. 
Ahogy hanyatt dőlt, meglátta a vénasszony keskeny sziluettjét a folyóson. Mint egy kísértet, akinek árnyéka átrohan az előszobán, hogy rácsavarodjon a két testre, melyek összeérő színek foltjai voltak ebben a kietlen, szegényes szobában.
Matilde ekkor eszmélt. Ellökte a férfit, majd felült. Látta magát a tükörben, ahogy a fény szinte belefesti fehérségét és törékenységét a félhomályba. 
Aztán kirohant a házból, hosszan az utcákon át. Eleinte félt, hogy Maurice után fut, ezért bevetette magát a kis utcák émelyítő feketeségébe. Később attól, hogy megtámadják. 
Mikor hazaért, az est eltűntette a házakat, az utcákat, csak sötétség párolgott. A cseléd engedte be, akitől titoktartást követelt. Mikor bement a szobájába, megnyugtatta a parfümök, a tiszta ágynemű illata. Az egyik a tavaszra, a másik a templomra emlékeztette. Aztán odalépett az asztalhoz, rátette a kezét a Szentírásra. Zokogni kezdett. A lába nem tudta megtartani, a földre zuhant. 
Egy perccel később a kilincs rángatózni kezdett, ahogy múltkor is.
- Drágám! Valami baj van? Kérlek, engedj be!
A nő azonban eltorzult hangon kiabálta:
- Tűnj el! Nincs semmi bajom!
A kilincs erre megállt, de hosszú percek teltek el, mire a léptek elindultak az ajtótól, hogy aztán elhalkuljanak.
Matilde ekkor már a földön feküdt, úgy sírt. A Bibliát szorította a kezébe, s szinte rázkódott, ahogy a zokogás átszaladt újra és újra a testén.
Aztán elaludt. Ruhástul, a földön fekve.

 
-
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007