 | | | 2026. október 4. vasárnap, Ferenc napja. Kalendárium | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | 
MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. ...
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Most került ki a nyomdából Hauber Károly A verselemzés iskolája című könyve. A kötet szakmailag igényesen, egyszersmind érthetően és érdekesen vezet be a versértelmezésbe. Nem csupán azt mutatja meg, hogyan közelíthetjük meg egy-egy alkotás témáját, szerkezetét, hangzását, szóhasználatát, mondatszerkesztését, képalkotását, a beszélő pozícióját és a keletkezés körülményeit, de segít az értékelésben, és vezérfonallal szolgál a dolgozatíráshoz is.
Valamennyi középiskolás (különösen az érettségi előtt állók), minden magyartanár, magyar szakos egyetemista és versszerető ember érdeklődésére számot tarthat.
A könyv megrendelhető az animakonyv.hu honlapon:
https://www.animakonyv.hu/index.php?
BODY=BookInfo&OP=details&ID=146223&VISIT=1
A linkekre kattintva beleolvashatunk a könyv tartalomjegyzékébe és két fejezetébe:
https://drive.google.com/file
/d/13HxL8c6ZoAhAF3g6eUBnzZWAqePo9VRE/view
https://drive.google.com/
file/d/1WvF6FQ-md0e_osBhWgA_80kF1psgJmAM/view
... | | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Herbert von Karajan, aki maga is zongoraművészként indult, különös kötődést mutat a nagy orosz zeneszerzőkhöz, különösen Csajkovszkijhoz. A Mester a nagy szimfóniákat többször is lemezre vette mind az EMI, mind a DECCA és a DG gondozásában, s a Csajkovszkij híres b-moll zongoraversenyt háromszor is rögzítette. ... | | - Agneszka Holland több életrajzi film után forgatta le Beethoven 9. szimfóniájának időszakába helyezett filmjét elsősorban Beethovenről; de talán inkább magáról szól. Filmjének főhőséül fiktív alakot választ, aki a Maestro mellett él, takarít, fürdet, mosogat, vizeletet önt ki. Egy fiatal és tehetséges hölgy, aki a zene lényegét akarja megtanulni a Mestertől, rájön hogy a zsenialitás egyszeri és megismételhetetlen jelenség, miközben maga is nagykorúvá érik. A film érdekessége, hogy a IX. szimfónia bemutatója a kecskeméti Katona József Színház színpadán készült, statisztákat pedig a kecskeméti pedagógusok énekkara szolgáltatta. ... | | Ferran kitűnő érzékkel ragadja meg a hangulatokat, nála a természet főszereplővé lép elő, de a belső terek hangulata is megragadó. A végtelen tájképekben semmiféle giccses, túlfotografált öncélúság nincs. Marina Hands érzékeny és érzéki játéka annyira magával ragadó, arcának a legapróbb rezdülése tökéletesen visszadja a belső felindultságot, a vágyat vagy a boldogságot. ... | | A nagy olasz direktor egyik legjobban sikerült irodalmi adaptációja Charlotte Bronte 1847-ben megjelent regénye. Kitűnő alakítások, nagyszerű hangulat, csodálatosan áradó érzelmek teszik egészen rendkívülivé ezt a nagyszerű történetet. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Smaragd és vér - Előszó | | A
szerző előszava
Írország, a Föld gyönyörűen
csiszolt drágaköve.
Ahol annyira zöld a fű, akár a
tiszta smaragd, a tengerpartokon sós illatot hordoz a szél, ahol a dombokon és
az erdőkben ember alig járta ösvények mentén mókus szaladgál a fák ágain.
Írország, a kifogyhatatlan
folklór hazája.
A mesebeli, varázslatos sziget,
a koboldok és a tündérek hazája, a leprikónoké, és mindenféle mesebeli lényé,
mondák és regék földje.
Itt táncolják a step-táncot testhez
szorított kézzel és itt szól a hegedű, dob, furulya, gitár és ének olyan
csodálatos és egyedi, jellegzetes hangon, hogy azonnal felismeri az ember, és
akaratlanul is megmozdul a lába a ritmusra.
Írország, az örökéletű kultúra földje.
Innen származik számos művész,
költő és író; némelyek a világirodalom legnagyobbjai közé tartoznak: James
Joyce, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Jonathan Swift és még hosszasan
lehetne sorolni. Kis ország mérhetetlen nagy kultúrával.
Írország, a sírás és a gyász
otthona.
A fájdalom és a szenvedés
országa. A halott hősök, és a név nélküli holtak országa, ahonnan milliók
vándoroltak ki a szélrózsa minden irányába. Amelynek dalait, verseit sokszor
vérrel kevert könnyel írták. Az az ország, amelyet kettészakítottak, amelynek
lakói sohasem felejtenek.
Írország, ahol sohasem jártam.
Erről az országról akarok írni.
Erről az országról, amelynek történelme, irodalma és művészete – meglátásom
szerint legalábbis – olyan sok párhuzamot mutat az én hazámmal,
Magyarországgal: hősök, forradalmárok, tollal-karddal egyaránt harcoló költők,
sok évszázados elnyomás, nemzeti büszkeség, és még sorolhatnám nagyon hosszan.
Számos ír hazafi, író, költő és
egyéb híresség méltatta már az én hazámat, az én népemet, az én nemzetem
hőseit. Szeretném némiképp viszonozni ezt a figyelmet, figyelmességet.
Azonban hadd szögezzek le
néhány dolgot mindjárt a legelején.
Az egyik, hogy munkám
semmiképpen sem tekinthető történészi munkának. Még akkor sem, vagy talán
inkább főleg azért, mert az ír történelemnek csupán bizonyos mozzanatait
szubjektív módon kiválogatva igyekszem bemutatni.
Munkám inkább irodalmi jellegű;
én legalábbis annak szánom.
Pillanatképek az ír
történelemből, az irodalom szemüvegén keresztül bemutatva; azzal a nem titkolt szándékkal,
hogy megismertessem az olvasókkal részben a már említett írók, költők műveit (akikről
azért hallottak a magyar olvasók) és hogy azokat is bemutassam, akiket
alig-alig ismernek hazámban.
Tisztelgés akar ez a könyv
lenni a hősök, az író zsenik előtt: Patrick Pearse, Joseph M. Plunkett, Thomas
MacDonagh, William Butler Yeats és a többiek előtt. Kijár nekik a tisztelet, a
megemlékezés és a megbecsülés.
Mindezt persze az én
gondolataimon keresztül.
Ám ezek a gondolatok nem csak
úgy maguktól fogantak meg; az ösztönzés adott volt. Munkám részben fordítás; a vers-
és drámabetétek, egyéb írások magyarra fordításai találhatók meg benne,
mind-mind egyfajta kiindulópont, amelyek egy adott történelmi eseményhez
kapcsolódnak. Olyan eseményekhez, amelyeket fontosnak tartok, vagy fontosnak tartanak
mások, amelyeket feldolgoztak, megemlítettek az általam oly nagyra tartott
művészek, illetve, amelyek valamiféle párhuzamot, hasonlatosságot mutatnak
hazám történelmével, irodalmával kapcsolatban. Ezeket természetesen kiegészítettem
saját gondolataimmal, egyfajta körítést adtam hozzájuk, szereplőket találtam,
megpróbáltam elképzelni: hogyan történhetett.
Van még egy fontos dolog, amit
szeretnék leszögezni: nem áll szándékomban semmiféle ellenérzést kelteni az
angolokkal szemben.
Az ír történelem számos epizódja
az angol-ír ellentétre épül. Sok ilyen utalással találkozik majd az olvasó
ebben a könyvben. Milyen lehet az ír emberek lelkivilága, milyenek gondolataik,
az érzéseik, honnan eredhet makacs szabadságvágyuk, mindazon dolgok tükrében,
amelyek megtörténtek velük az évszázadok során.
Ám nem szabad elfeledni, hogy
nem lehet hibáztatni egy egész népet egyes emberek tettei, vagy az aktuális
politikai helyzet miatt – amely, mint tudjuk, tapasztalhattuk és
tapasztalhatjuk – sokszor felülír minden egyéb fontos dolgot: emberiességet,
együttérzést, könyörületet, jó szándékot. Mindent. A mai emberek nem lehetnek
felelősek a korábban éltek tetteiért.
És ez vonatkozik az írekre és
az angolokra is.
Hogy mit is szeretnék akkor?
Szeretném megismertetni az olvasókkal az ír irodalom remekeit; boldog lennék,
ha érzéseikben gazdagodnának; és
persze, ha gondolatokat ébreszthetnék bennük.
Ez a három fő dolog a célom.
Bízom benne, hogy elérem őket.
Rácsai Róbert
2017. Magyarország, Veszprém

|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |