 | | | 2026. augusztus 14. péntek, Marcell napja. Kalendárium | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | |
1883. november 26-án született Szekszárdon. Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.
Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta. ... | |
"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja." ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| |
1901-1968) olasz költő. Nagy műgonddal komponált, elégikus hangú verseivel az ún. hermetizmus költői irányzatának egyik elindítója volt. A II. világháború, az ellenállás és a felszabadulás élménye fordulatot hozott költészetébe, egyre inkább hitet tett baloldali elkötelezettségéről. 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Magyarul megjelent művei: ...
| |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | 
Kincses Kolozsvárt látta meg a napvilágot 1890-ben ezen a napon, és ugyanott, megélve Horthy katonáinak boldog bevonulását szülővárosába 1940. szeptember 11-én, hunyt el 1941. október 24-én. Ő is elmondhatta Gárdonyi Gézával, hogy „csak a testé”-t őrzi a temető, az öreg házsongárdi, az azt mindörökké túlélő lelkét viszont versei, melyek „nagy magyar télben picike tüzek”-ként égnek tovább, kérve, mint sírfeliratán olvasható, minden magyart: „Egy lángot adok, ápold, add tovább.” ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Mi történik velünk halálunk után? | | 
Nincsenek véletlenek, ha valamikor, akkor pont most kellett újra
megjelennie egy olyan könyvnek, ami erre a kérdésre csakis igaz feleletet ad,
mert bár mindenkor, de a mostani járványidőben pláne ez a kérdések kérdése, amelyre
egyetlenegy tudomány ad hiteles választ, és ez a teológia. Mit is felel erre
részletesen? Tower Vilmos régi-új könyvéből megtudjuk.
Egy példával megvilágítjuk, miért ez a
kérdések kérdése:
„Néri szent Fülöphöz (†1595) jött egyszer egy
Spazzara Ferenc nevű tanuló és támogatását kérte. A szent megajándékozta s
megkérdezte, mi akar lenni. A tanuló azt válaszolta: „Ügyvéd leszek.” A szent
azt kérdezte: „És azután?” – „És azután” – így szólt a tanuló –
„ékesszólásommal pénzt fogok szerezni.” „És azután?” – kérdezte újból a szent.
„És azután öreg napjaimra kényelmes életem lesz.” – felelte a tanuló. „És
azután?” – kérdezte ismét a szent. Ekkor a fiatalember elszomorodott és
elfogódott hangon válaszolta: „És azután meg kell halnom.”– „És mi lesz
azután?” – kérdezte a szent. Ekkor elhallgatott a fiatalember és gondolataiban
elmerülve szomorúan távozott. Ezek a szavak: „És azután?”, állandóan fülébe
csengtek, s nem tudta elfelejteni. Később buzgó, erényes férfi vált belőle.”
(Prof. Franz Spirago: Példatár főleg
hitszónokok és hitoktatók számára. A hatodik német kiadás után fordította
Bezerédj László. Budapest, 1927. Szent István Társulat-Stephaneum Rt., 7-8.
old.)
Tower Vilmos (1879-1958) atya eredetileg
1945-ben megjelent könyve hasonlíthatatlanul többet ér olvasója számára bárminő
orvosi vizsgálatnál, ami csak a halandó teste állapotát méri fel, de a
halhatatlan lelkéét nem. Ajánlásául álljon itt fülszövege
„Tower Vilmosnak illemtani könyveit olvastam
eddig. Akkor még voltak ilyen művek (is). Ma ellenben ott tartunk, hogy nincsenek,
legalábbis olyanok, melyeknek közük lenne a Tízparancsolathoz és főleg a
Tízparancsolat hirdetőjéhez, Istenhez. Isten ugyanis minden ember
lelkiismeretében ugyanazt a tíz mondatot sugallja, mint amit Mózesnek
kijelentett a szent hegyen.
Ám egy illemtannak vannak változó elemei is.
Ma egyetemes magatartás a változó elemek mögött nem meglátni a soha nem
változót! Vagyis a törés hermeneutikája eluralkodott Európában az ember-, a
történelem- és az egyházszemléletben. Tower Vilmos „Másvilág, pokol, mennyország”
című könyvét először olvasva megdöbbenve tapasztaltam a változó elemek (stílus,
bizonyos értelmi megközelítések, példák) mögött felragyogó örök igazságokat.
Tower nemzedéke számomra az előző nemzedék.
Miért ne hallgatnám meg ezt a nemzedéket? Ez olyan, mintha szüleimre nem
hallgattam volna!
Tower könyve a keresztény katolikus hit
erőteljes, hiteles megfogalmazása. Hallgassuk meg hát az előző nemzedéket is!”
(Barsi Balázs OFM)
„Tower könyve előszavában megvallja, hogy az eszkatológia irodalma,
legalábbis magyar nyelven, „nagyon szűkkörű”, továbbá, hogy „a templomi
szószékről is ritkán hallunk részletesebb felvilágosításokat” az
eszkatológiáról. E könyvével, amint írja, ezt az űrt óhajtotta betölteni,
amelyet elsősorban a „keresztény nagyközönség”-nek szánt, de „talán
érdeklődéssel forgathat a hittudományok szakembere is”. Gondosan különbséget
tesz a gyakorta kétes apokaliptikus magánkinyilatkoztatások és az egyházi
tanítóhivatal hivatalos állásfoglalásai között. Ez művének egyik legnagyobb
érdeme. A másik, hogy a pokol, a purgatórium és a mennyország mibenlétének
tárgyalása során a teológián kívüli tudományok (főleg a biológia, az
antropológia és a pszichológia) eredményeit is eredményesen alkalmazza.
Lebilincselő logikussággal bizonyítja, hogy az eszkatológia nem valamiféle pszichologizáló, hamis misztikába
csomagolt áltudomány, hanem eredendő része az Istentől kinyilatkoztatott
objektív igazságokat tudományosan rendszerező dogmatikának – hiszen jóformán
nincs is olyan dogmatikai kézikönyv, amelyben ne kapnának helyet az ide
vonatkozó tanítások.
Aligha volt annyira időszerű e mű – mindmáig az egyetlen, magyar
szerzőtől való legteljesebb eszkatológia! –, mint ma, amikor már nem az istenes
élet lebeg az átlagemberek szeme előtt, hanem a „dolce vita” csalfa délibábja,
a „carpe diem” eredeti horatiusi értelmének kiforgatásából következően a
hedonista-utilitarista életmód, a szekuláris társadalom megannyi antropomorf
szemfényvesztése, emberistenítő illúziója. Méltó párja korunkból
Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa „Végidő” című, magyarul is kapható kötete.
E két mű célja nem más, mint hogy rádöbbentse az embereket a jézusi mondat
– „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz,
elkárhozik.” (Mk 16, 16) – roppant súlyosságára, s hogy a kárhozat
választása helyett elvezesse őket a „visio Dei beatifica” állapotába, Isten
boldogító színe látására. Amint Tower fogalmaz, „a menny megszerzése tehát a
legnagyobb érdekünk, legfontosabb feladatunk, az okosságok okossága, a
bölcsesség bölcsessége, a kegyelmek kegyelme!” Hiszen a hajóutas is bármit tesz
utazása alatt, „egy cél felé törekszik: eljutni a kívánt helyre”, majd ezzel
zárja könyvét: „Hasonlóképp járunk el mi is: minden, még a legegyszerűbb,
legközönségesebb dolgon, ténykedésen át is a mennybe jutás vágya lelkesítsen,
ez dobogtassa meg szívünket, ez lendítse akaratunkat. Ez legyen egész életünk
minden napjának, órájának, percének és pillanatának legerősebb, legláthatóbb,
leglendítőbb vágya, törekvése! Ez a célok célja, minden cél koronája és
diadalmas betetőzése, tökéletesítése!”
(Ifj. Tompó László)
Aligha csodálkoznánk, ha a könyvet olvasója úgy tenné le, hogy azt
mondaná: amennyiben menekülnie kellene s poggyászába maximálisan csak tíz könyv
férne, ez mindenképpen benne lenne.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |