2021. október 23. szombat,
nemzeti ünnep Gyöngyi napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Anna de Noailles - A szerelem versei - 27. (XXVII)
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Anna de Noailles - Poéme de l’amour


XXVII



Mindent tudok, szeretlek mégis;
így elvesztettem saját lényemet;
távol önmagamtól - rossz poézis -,
régi énem nincs. S az idő eltemet.

Gondold el, koldulom létemet!

A te hangod ez, talán épp’ a csended,
vagy ezek csak szelíd és elnéző viták?
Ha ismétled, mit gondolsz, s lefested,
kísértésbe esem kedvedért, vezetlek,
majd követem lépteidet, én, a jó diák.
Bizalmam kitartó, végleges melletted,
hisz’ önmagunkat magadba rejtetted.

Ó, te! Nem ismerlek? És az imák…?




Anna de Noailles  - Poème de l'amour



XXVII


Je possédais tout, mais je t’aime;
Mon être est par moi déserté;
Je vis distante de moi-même,
Implorant ce que j’ai été:

Songe à cette mendicité!

Est-ce ta voix ou ton silence,
Ou bien ces indulgents débats
Où, répétant ce que tu penses,
Je t’induis en tes préférences
Afin de suivre tous tes pas,
Qui me font, avec confiance,
Affirmer notre ressemblance,

Ô toi que je ne connais pas?…
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007