 | | | 2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Feszület |   | 
Gyermekek szenvedése, ártatlanok kínja, háborúk, haláltáborok,
katasztrófák, kínzó betegségek, népek és egyének sorstragédiái mind-mind
kérdésként kiáltják? Miért? Miért?! Választ várunk.
Mi a válasz? Ki ad magyarázatot? Még Isten sem talál szavakat, "csupán"
elénk állítja a Feszületet. Lázadó vagy kétségbe esetten könyörgő miértjeinkre
ez az Ő válasza. Megtestesült Isten Fia a kereszten. Isten válasza. Értjük?
Maga az Isten szenvedi szenvedéseinket. Amilyen kínzó a kérdés,
olyan csodálatos a válasz... Jézusom kiáltó kétségbeesésed: " Istenem,
Istenem, miért hagytál el engem?! " Kétségbeesésem örvényében velem
vagy. " Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. " - nyugalmad
feltétlen bizalommal nyugtat, bár a miértek maradnak...
Schütz Antal megrendült lélekkel elmélkedik a nagypéntekről.
" Úgy vállalta Isten az emberrel való sorsközösséget, hogy vállalta a
tragikumnak, a bűnnek legérettebb gyümölcsét, a halált is... ennek okvetlenül
lesz mélyebb értelme is... a történelem éjfele és rendeltetése: kivirágozni
húsvétban, ha vele szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk. (Róm 8,17) És
sejtelme kél az embernek, hogy miért lett a történelem kulcsa ez az egyberótt
két igénytelen fa, a kereszt."
Hegedűs Lóránt református teológus így elmélkedik a feszület
előtt: "... mi a 20. században Isten nemlétét tapasztaltuk meg
világháborúkban, haláltáborokban. Sokan azt mondják: Istennek egy mentsége van,
hogy nem létezik. Aki ezt a 20. századi életérzést soha nem tapasztalta meg,
nem 20. századi ember... S innen kell eljutni odáig: DE VAN! MERT EZT Ő IS
MEGSZENVEDI, MIKOR EMBERRÉ KONCENTRÁLJA MAGÁT A GOLGOTAI KERESZTEN. S Ő is
számtalanszor isteni végtelenséggel belerendül abba, hogy százmilliószorosan
szenvedje meg a mi legkimondhatatlanabb szenvedésünket . Ekkor lesz a
magától értetődő Istenbe vetett hitből s nihilista hitetlenségen át
NEM-MAGÁTÓL-ÉRTETŐDŐ ISTENBE VETETT HIT, amely viszont minden kritikát kiáll.
"
Tér és idő keresztjére vagyunk verve mi emberek. Elalélunk -
amint vallja egyik versében Pilinszky - aztán a szálkák felriasztanak.
Szenvedésünk mozdítja fejünket. Hová, kihez forduljunk? Próbáljuk a
Megfeszített felé fordítani arcunk. A vérünkben, idegeinkben, élő húsunkban
hasító fájdalom értelmet keres. Talán "csak" annyit,
amennyit Pálos Rozita költő kér: " Jaj ne hagyj el Istenem! / Kívüled már
senki nem / Gondol énvelem. / Mint szarvas a friss vizet / Vágyom tiszta
közeled. / Sírsomnak adj nevet! "
" Nevet " - miért szenvedünk, értelmet az
értelmetlenségnek, az elmondhatatlan szenvedésnek, ki adhat? Ő, aki a kereszten
függ és képes azt mondani a fejét feléje fordító embernek: " Még ma velem
leszel a paradicsomban. " Imádkozzunk Pilinszky szavaival: " Temess a
karjaid közé, /ne adj oda a fagynak, / ha elfogy is a levegőm, / hívásom sose
lankad. / - Légy reszketésem öröme, / mint lombja a fának: /
adj nevet, gyönyörű nevet, / párnát a pusztulásnak. "
FESZÜLET útszéleinken, falvak, városok központjában,
templomokban, otthonunk falán. Bánt valakit a Megfeszítettre emlékezés? Unalmas
látni itt-ott, oly sok helyen. Annyiféle anyagból s annyi formában? Vajon
mi a titka annak, hogy bár gyötrelmes szenvedésre emlékeztet, mégis nyugalmat
és békességet ad? Hamvas Béla írja: " Minden szeretet ősképe a golgotai
áldozat: önmagamat odaadni. " - Innen a
Feszület tisztelete, megunhatatlansága, elfogadása, tűrése, igénylése,
tisztelete. Jézus a kereszten " s ahogy kinyújtja karjait, elámulunk:
oldalsebében elfér a világ." (Vasadi Péter)
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika