 | | | 2025. július 17. csütörtök, Endre, Elek napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Nem Isten hagyta el Európát | | 
Sohasem volt ínyemre a
világ végére vonatkozó jövendölések, próféciák azonnali készpénznek vétele, és
most sem az. De ami tény, tény. Ülök számítógépem előtt napról napra, és a
hivatalos hírek, amik az EU tagállamaiból jönnek, csak arról győznek meg, hogy vén
kontinensünkön nagyítóüvegezni kell mindazokat, akiknek bármi közük is van
bizonyos fogalmakhoz. Ilyen mindenek előtt a kereszténység.
Elmegy
egy keresztény hívő egy templomba valahol kontinensünkön. Többnyire mit hall
bennük? Legyünk befogadók. Irgalmas szamaritánusok. Ha megdobnak kővel, dobjuk
vissza kenyérrel. Ne ítélkezzünk semmilyen szinten senki felett sem. Nem hall
arról azonban, legalábbis az esetek túlnyomó többségében, hogy valójában mit is
hirdet a kétezer éve közénk lejőve emberi természetet magára öltött Isten. Vagy
nem is akar hallani, hiszen akkor életét át kellene teljesen rendeznie.
Ehelyett görcsösen el akarja hitetni önmagával és környezetével, hogy
feleslegessé vált fogalom, sőt amolyan primitív babona, gyermekded dajkamese
maga a krisztusi megváltás. Azt is állandóan hallani, hogy a kereszténység,
mint olyan, mást se tett kétezer éve, mint lenézte a testet, az anyagot, a
profán tudományokat.
Quid est veritas? Mi az igazság? – tehetnők fel a pilátusi
kérdést. Pláne azok után, hogy gyakran éppen azok, akik egyre jobban csak
panaszkodnak életünk mindennapjainkban rendszeresen megtapasztalt meddőségei
miatt, utasítják el a kereszténységet. Elsősorban nekik szólnak az olyan, örök
igazságokat tartalmazó művek, mint amilyen Bangha Béla jezsuitáé (Világnézeti
válaszok, 1940). Ebből idézek néhány kérdést és feleletet – mindannyiunk
okulására.
Vajon csakugyan megváltotta-e Jézus az emberiséget? Hiszen ma is
mennyi a bűn, gyűlölet, háború a földön!
Igen, de pontosan ott, ahol Jézus tanait nem ismerik el, nem
fogadják el és nem követik. Krisztus megváltotta a világot, amennyiben eleget
tett az isteni igazságosságnak a mi bűneinkért s azon kívül megtanított minket
az Istennek tetsző élet feltételeire. Azt azonban ránk hagyta, hogy
megváltásának gyümölcseit saját önelhatározásunkból és saját erkölcsi
törekvésünkkel a magunk hasznára fordítsuk. Ha ezt nem tesszük, akkor ránk
nézve a megváltás csakugyan gyümölcstelen marad.
Ahol s amennyiben Jézus nyílt ajtókra talál a lelkekben s a
társadalomban, ott lehet ugyan szintén szenvedés és megpróbáltatás, de azt is
megnemesíti és megenyhíti a Jézus hite, a kegyelem segítsége s az örök remények
ragyogása; a bűn és kétségbeesés ott nem ütheti fel tanyáját. Háborúk vannak?
Gyűlölködés és kizsákmányolás van a földön? Igen; ahol Jézus nincs, vagy ahol
az ő tanait nem értik meg s félremagyarázzák, ott csakugyan magasra burjánzik
minden gonoszság. Ebből csak az következik, hogy a világnak nagyon sokat kell
még fejlődnie, hogy igazán keresztény s ami ezzel együtt jár: igazán nagy,
boldog és kiegyensúlyozott életű legyen.
A megváltás legföljebb abban áll, hogy Jézus megtanított minket a
felebaráti szeretet törvényére.
A felebaráti szeretet Jézusnak csakugyan egyik legfőbb
törvénye, bár nem a legelső, mert a legalsó parancs az Isten tökéletes
szeretetére és szolgálatára kötelez minket. Az igazi isten- és emberszeretetnek
azonban Jézusnál az igaz hit az alapja és feltétele, valamint a parancsolatok
megtartása ennek a kettős szeretetnek érvényesítési területe. Ezt szeretik
felejteni azok, akik az evangéliumból és Jézus rendeltetéseiből minden mást ki
szeretnének küszöbölni s a felebaráti szeretetet is merőben természetes alapon,
kiragadva az istenszeretetből, az igaz hit s az összes parancsolatok
megtartásának kötelességeiből, szeretnék előtérbe állítani. Ez nem egyéb, mint
Jézus vallásának megcsonkítása és meghamisítása. A megváltás lényege különben
is nem a szeretet parancsában, hanem a bűneinkért való elégtételnyújtásban, a
keresztáldozatban rejlik.
A kereszténység túlvilághite jelentéktelenné fokozza le a földi
életet.
Ellenkezőleg: az adja csak meg neki igazán a teljes erkölcsi
jelentőséget. Hiszen akkor ettől az élettől függ végtelen időkön át tartó, örök
sorsunk. Akkor ez az élet hallatlanul fontos, mert örök boldogságunk vagy
boldogtalanságunk kérdése azon dől el, hogyan használtuk fel ezt az életet:
Isten parancsai szerint-e, vagy azok ellenére.
A kereszténység megveti a testet.
Talán inkább így: a kereszténység elsősorban a lélekkel
törődik, mert csakugyan milliószor fontosabb, hogy a lelkünk értékeit
ápoljuk-e, mint a testét. De a kereszténység nem veti meg az emberi testet sem,
mint ahogy ezt egy bizonyos hozzá nem értő, vagy irányzatos irodalom állandóan
ismételi, hanem ellenkezőleg, azt is szentnek: Isten remekművének s a lélek
társának tekinti; templomnak, amelyben az Isten lelke lakik, ahogy Szent Pál
mondja (1 Kor 3, 16.). A sokat rágalmazott keresztény középkor éppen nem
vetette meg a testet; erre vall a középkori szobrászat és festészet nagyszerű
fejlettsége, amely az ember külső alakját is tisztelte s mint a Lélek
lakóhelyét szeretetteljes tanulmány és sokszoros művészi ábrázolás tárgyává
tette.
A kereszténység világmegvetést tanít.
Nem, világmegvetést nem hirdet. Csak az evilági dolgoknak
helyes alárendelését tanítja az örök cél s az isteni törvény alá.
Egyébként talán annyira kell-e félteni ma az embereket, hogy
túlságosan meg találják vetni az evilági javakat? Sokkal nagyobb az a veszély,
hogy a túlzott evilágiság fékevesztett versengésre, jogtiprásra, önzésre s a
felebarát kiuzsorázására ragadja az embert. A népek földi boldogulásának
legnagyobb előmozdítói is éppen a nagy keresztények és a szentek voltak.”
Világos válaszok. Hiába, a teológia minden korban eligazítja a
kereső, sőt kétkedő embert is. Segít minket tudatosítani, hogy nem Isten hagyta
el Európát, hanem Európa Istent. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |