 | | | 2026. szeptember 9. szerda, Ádám napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Némethy Zsolt adatlapja | | Név: | Némethy Zsolt | | | Webhelye: | (nincs, nem ismert) | | Bemutatás: | - | | A szerző írásművei a Lant webhelyén | (érk: 2015.03.26. 21:32:49) | (érk: 2015.03.09. 17:59:44) | (érk: 2015.03.03. 19:05:29) | (érk: 2014.05.09. 18:18:12) | (érk: 2014.04.19. 15:54:48) | (érk: 2014.04.19. 15:55:13) | (érk: 2014.03.06. 19:03:27) | (érk: 2014.02.28. 19:11:37) | (érk: 2014.02.16. 19:48:08) | (érk: 2013.10.25. 12:55:06) | (érk: 2013.09.28. 17:49:53) | (érk: 2013.09.20. 09:38:51) | (érk: 2013.09.06. 20:52:18) | (érk: 2013.05.02. 17:13:28) | (érk: 2012.06.08. 19:52:32) | (érk: 2012.03.20. 16:55:54) | (érk: 2012.03.20. 16:27:29) | (érk: 2012.03.17. 12:41:03) | (érk: 2012.03.17. 12:33:54) | (érk: 2012.03.17. 12:25:53) | (érk: 2011.01.28. 18:30:22) | (érk: 2011.01.21. 19:38:15) | (érk: 2011.01.21. 19:11:02) | (érk: 2011.01.14. 19:48:12) | (érk: 2011.01.14. 19:46:15) | (érk: 2010.03.12. 14:40:06) | (érk: 2010.01.16. 01:21:30) | (érk: 2010.01.08. 14:32:42) | (érk: 2009.11.20. 18:07:19) | (érk: 2009.11.05. 22:51:47) | (érk: 2009.10.02. 12:22:44) | (érk: 2009.09.25. 19:31:27) | (érk: 2009.06.26. 15:41:38) | (érk: 2009.06.10. 13:50:46) | (érk: 2009.03.27. 08:08:18) | (érk: 2009.01.08. 21:41:47) | (érk: 2008.11.14. 19:25:33) | (érk: 2008.10.24. 09:15:17) | (érk: 2008.10.09. 21:11:43) | (érk: 2015.10.17. 18:20:06) | (érk: 2008.09.26. 23:08:11) | (érk: 2008.09.13. 10:25:14) | (érk: 2008.09.05. 9:08:45) | (érk: 2008.08.03. 0:36:00) | (érk: 2008.08.03. 0:28:52) | (érk: 2008.07.27. 9:28:16) | (érk: 2015.05.03. 19:43:24) |
| |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |