 | | | 2026. szeptember 8. kedd, Mária, Adrienn napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Csehszakál István adatlapja | | Név: | Csehszakál István |  | | Webhelye: | http://www.mys.hu | | Bemutatás: | Polgári nevem Mészáros István, Csehszakál édesanyám lánykori neve. 86-ban érettségiztem a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd egy építőipari főiskola következett, azt pedig az informatikai követte. Mai napig informatikusként dolgozom.
Általában az alkotó és a szellemi tevékenységek vonzanak. Így kísért sokáig a a zene, utóbbi években a fotózás, tizenéves korom óta az írás. Izgat a csillagászat, rajongok filmekért, csodálattal vagyok a festészet, illetve általában a képzőművészet iránt. Mégis, a legnagyobb csodálattal anyanyelvünk tölt el.
Én készítettem, majd üzemeltettem 8 évig a digiTollat - ott maysee-ként ismerhettek az olvasók. | | A szerző írásművei a Lant webhelyén | (érk: 2017.09.29. 21:49:45) | (érk: 2012.06.02. 07:30:27) | (érk: 2012.04.27. 20:20:43) | (érk: 2011.12.17. 01:09:59) | (érk: 2011.12.10. 00:06:19) | (érk: 2011.11.11. 08:30:48) | (érk: 2011.10.28. 13:28:21) | (érk: 2011.10.28. 19:52:51) | (érk: 2016.06.03. 21:59:29) | (érk: 2011.09.30. 19:56:04) | (érk: 2011.09.30. 19:55:04) | (érk: 2011.09.24. 14:13:13) | (érk: 2011.09.23. 10:37:57) | (érk: 2011.09.16. 22:03:51) | (érk: 2016.06.11. 02:36:31) | (érk: 2011.09.10. 08:23:13) | (érk: 2011.08.19. 13:37:25) | (érk: 2011.08.19. 13:37:35) | (érk: 2011.08.06. 10:30:55) | (érk: 2011.09.02. 17:06:28) | (érk: 2011.05.20. 22:53:29) | (érk: 2011.05.14. 15:36:08) | (érk: 2011.04.15. 19:33:25) | (érk: 2011.04.15. 19:38:03) | (érk: 2011.02.11. 18:53:13) | (érk: 2017.11.03. 21:31:41) | (érk: 2011.01.14. 18:41:54) | (érk: 2011.01.14. 18:36:24) | (érk: 2010.12.31. 00:49:00) | (érk: 2010.11.22. 09:27:05) | (érk: 2010.10.29. 21:14:47) | (érk: 2010.10.29. 21:15:17) | (érk: 2010.10.15. 19:53:13) | (érk: 2010.10.15. 18:28:23) | (érk: 2010.09.30. 12:53:50) | (érk: 2010.10.01. 17:10:39) | (érk: 2010.10.01. 17:09:59) | (érk: 2016.07.01. 20:32:48) | (érk: 2010.09.24. 21:56:04) | (érk: 2010.09.24. 21:55:50) | (érk: 2010.09.17. 16:53:44) | (érk: 2010.09.17. 18:24:52) | (érk: 2010.09.10. 17:34:12) | (érk: 2010.09.10. 17:34:00) | (érk: 2010.09.10. 18:17:11) | (érk: 2016.07.01. 20:32:35) | (érk: 2010.09.03. 21:33:40) | (érk: 2010.08.26. 16:48:02) | (érk: 2010.09.03. 21:33:26) | (érk: 2010.08.19. 23:01:01) | (érk: 2010.08.19. 23:01:19) | (érk: 2010.08.15. 22:08:20) | (érk: 2010.08.07. 09:56:52) | (érk: 2010.08.04. 21:53:31) | (érk: 2010.07.30. 17:35:23) | (érk: 2010.07.30. 17:40:40) | (érk: 2010.05.19. 00:47:42) | (érk: 2010.03.18. 18:02:49) | (érk: 2010.01.16. 01:23:05) | (érk: 2009.12.24. 10:50:23) | (érk: 2021.04.10. 13:44:17) | (érk: 2009.12.11. 17:29:08) | (érk: 2009.12.04. 14:39:55) | (érk: 2009.12.04. 14:40:38) | (érk: 2009.11.20. 17:49:14) | (érk: 2009.11.20. 17:42:50) | (érk: 2009.10.31. 18:37:40) | (érk: 2009.10.08. 22:28:46) | (érk: 2009.09.15. 00:38:22) | (érk: 2009.09.18. 13:56:58) | (érk: 2009.06.12. 17:57:00) | (érk: 2009.06.05. 15:51:12) | (érk: 2012.06.02. 06:57:55) | (érk: 2009.04.18. 20:47:06) | (érk: 2009.04.10. 22:47:05) | (érk: 2009.02.20. 13:28:59) | (érk: 2012.05.04. 21:31:08) | (érk: 2009.02.15. 06:46:52) | (érk: 2016.06.18. 01:23:07) | (érk: 2009.01.22. 23:10:08) | (érk: 2008.12.20. 17:27:21) | (érk: 2008.12.20. 17:27:31) | (érk: 2008.12.20. 17:27:40) | (érk: 2008.12.20. 17:14:09) | (érk: 2010.11.13. 13:05:56) | (érk: 2008.12.20. 16:58:40) | (érk: 2008.11.14. 18:40:12) | (érk: 2008.10.07. 09:30:55) | (érk: 2008.09.21. 9:37:20) | (érk: 2008.05.24. 10:25:58) | (érk: 2008.05.16. 8:25:43) | (érk: 2008.05.03. 0:27:07) | (érk: 2008.05.03. 0:23:28) | (érk: 2008.04.27. 14:50:08) | (érk: 2011.07.16. 12:26:37) | (érk: 2015.10.24. 16:03:25) | (érk: 2008.02.23. 7:51:27) |
| |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |